Ezek nem csak szavak, ez tapasztalat! Minderre a közös digitális jógázás tanított:) Köszönöm!
Ma lehetnék elkeseredett, mert már sokadszor a technika cserbenhagyott. Erre mondhatnám, hogy én vagyok az ügyetlen, de tudom, hogy nem, mert a férjem is már többször megpróbálta, újratelepítette, feltelepítette, az egész gépet újrahúzta (kb. 20 óra), és amikor már végre ment a rendszer az újratelepítések és illesztőprogramok letelepítése után, vége az örömnek, amikor egy profi USB-s mikrofont csatlakoztatunk. És katt, valaki összeveszik valamivel és már az sem megy, ami eddig ment. Sőt, a többi letelepített program sem, ami még jó lett volna másra.
Miért ilyen nehéz ez a digitális világ? Miért nehéz összeilleszteni egy profi kamerát, mikrofont és egy fejlett számítógépet, továbbá a Youtube-t és egy online streamelésre alkalmas programot?
Ezek csak a technikai nehézségek voltak, a videós beállításokról nem beszéltem: kép, hang, fények. És persze figyelni a háttérszínek és a ruha színeire.
De mi ebből a tanulság? Meg kell érnie a dolgoknak. Ami még ilyen távol van az “egyszerű működéstől”, arra várni kell. De eljön még annak az ideje is!
Tehát várunk.
És megkeressük azt a “keveset”, ami működött. Élő adást illetően egy valami működött, egy felhő-alkalmazás. Amelyet csak elindítok és működik. Igaz, nem profi képminőségben, de nem is ezt ígéri. Azt ígéri, hogy látjuk és halljuk egymást épp akkor ott, ahol vagyunk. Felvenni nem lehet. Ez az appear.in.
Illetve el kell gondolkodni azon, hogyan érdemes az “élő” kapcsolat varázsát még megteremteni. Erre is vannak ötleteim, ezeket is kipróbálom:). Tehát már megérte, hogy idáig eljutottam.
Ezt hívják agilis működésnek?
