Az idő az életed.
Milyen az, amikor úgy cselekszel, mintha a világ minden ideje rendelkezésedre állna, de egy pillanatot sem vesztegetsz el? Megjelenik előtted is egy belefeledkezett boldog pillanat?
Amikor az időről kerestem idézeteket, ezek többsége is erre a múlékony, törékeny pillanatra utalt. Valahol az életben mindenki felfedezi, hogy a PILLANAT mekkora kincs.
Mégis el vagyunk foglalva „valamivel”.
Hogy lehet ezt a kettőt mégis összeilleszteni?
Hát persze, hogy úgy, hogy az adott elfoglaltság pillanatait élvezzük😊. Ha az a pillanat nem a szálldosó méhecskékről szól, hanem valamilyen munkafolyamatról, akkor azt a pillanatot.
Az idő a legnagyobb kincsünk. Egy szűkös erőforrás, amiből csak adott egységnyi áll rendelkezésünkre.
Hogy ezt az időt mivel és milyen minőségben töltjük ki, az a mi döntésünk kérdése.
Így a döntés és a minőség nagyon fontos szerepet játszik.
Ezekben benne van a lényünk, a személyiségünk: mi alapján, hogyan döntünk és milyen minőségben éljük meg a pillanatokat.
De mitől is függ a döntésünk, a gondolkodásunk?
Azt gondolom ezek megválaszolása a valós időmenedzsment alapja.
A valós időmenedzsment az életünk menedzselése.
Milyen alapokon, köveken nyugszik életünk? Mi is az élet titka?
Ebben ad segítséget a jóga is és minden más ősi bölcselet és filozófia.
Egy IRÁNYTŰT ad a kezünkbe.
Ha kialakítottuk személyes életfilozófiánkat, akkor kialakítottunk magunknak egy szilárd bizonyosságot az élet értékeiről és ragaszkodunk ezek betartásához.
A jóga útja 10 elvet ír elő, amelyek betartása fontos magunkkal és a külvilággal kapcsolatban. Ez a tíz elv nagyban segít megítélni, mely dolgokra legyen időnk és milyen sorrendben. Ugyanis ez a tíz elv egy sorrendiséget is kijelöl.
Talán furcsa, hogy időmenedzsment témában elvekről és értékrendről írok.
Azt gondolom az elvek és értékrend az alapja mindennek.
Mint egy háznál is az építkezés alapozással kezdődik, az időnk, életünk menedzsmentje is az alapozással kezdődik.
Ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik.
Évek is eltelhetnek, mire magunkévá tesszük ezeket az elveket és saját határozott elképzelésünk lesz magunkra vonatkoztatva, hogyan is alkalmazzuk ezeket.
A jóga egy hatalmas tudomány. A 6 fő ágból (Karma jóga, Bhakti jóga, Dzsnyána jóga, Rádzsa jóga, Laja jóga, Kundalini jóga) most a Rázsa jóga (elme és test uralása) 8 ágú rendszerén keresztül mutatom meg nektek azt a 10 elvet, amelyek betartása, megismerése segíthet személyes életfilozófiád kialakításában.
Nézzük, melyek ezek az elvek!
Két nagy csoportba sorolhatók az elvek.
A jámák és nijámák nem mások, mint életvezetési irányelvek a külvilággal (jámák) és az önmagunkkal (nijámák) való kapcsolatban.
Nézzük a külvilággal kapcsolatos elveket! A jámákat!
– Ahimsa – erőszakmentesség,
– Szatja – igazságosság,
– Asztéja – nem lopás,
– Brahmacsarja – mértékletesség,
– Aparigraha – nem gyűjtögetés
Fontos a sorrend, a leges legfontosabb az ahimsa.
Nézzük, mit is jelentenek ezek a fogalmak:
1. Ahimsa: erőszakmentesség
– Ahimsa magad, más emberek viszonylatában: Nem követek el elmében, testben erőszakosságot (tett, gondolat)
– Ahimsa magad és más élőlények viszonylatában: fentiek az élőlények viszonylatában
– Ahimsa önmagaddal és másokkal való bánásmódban: nem okozok fájdalmat magamnak és másoknak – elme, test
2. Szatja: Igazmondás.
Hazugság elkerülése. Őszintén, erőszakmentesen legyünk igazságosak. Nem okoz tettben és szóban sem erőszakosságot.
3. Asztéja: nem lopás, birtoklás hiánya, más dolgait nem tulajdonítom el.
4. Brahmacsarja: Tudatosság, mértékletesség.
Cölibátusként is fordítják, azonosítják, valójában a mértékletesség gyakorlása. Stoma Parker szerint „enjoyment with great concentration”- a koncentráción keresztüli öröm.
Téves értelmezése:
„…Sokan tévesen azt gondolják, hogy a szexuális energiák elnyomását és elfojtását nevezik brahmacsarjának. De ha valaki elnyomja és elfojtja a nemi vágyat, az frusztráltsághoz, végül abnormális elmeállapothoz vezet. … Ha az elnyomás és az elfojtás kezd eluralkodni az életünkön, akkor mentálisan kiegyensúlyozatlanná válunk, és elveszítjük a testi összhangunkat is. Ez számos pszichoszomatikus rendellenességet idézhet elő.
Valójában az élet legnagyobb művészeteinek egyike az, hogy irányítsuk és a magasabb célok elérésére használjuk fel ezt az energiát.” Szvámi Ráma: A jóga útjai
Elv a brahmacsarja gyakorlásával kapcsolatban: Uralkodjunk a vágyainkon. Ne elfojtsuk, hanem irányítsuk magasabb célok elérésére. Ennek egyik módszere, hogy örömmel helyettesítjük a valamiről való lemondást.
5. Aparigraha: Nem birtoklás, felhalmozás. Annyira vágyunk, amire szükségünk van.
Nézzük az önmagunkkal kapcsolatos elveket! A nijámákat!
– Sauca – tisztaság
– Santosa – megelégedettség
– Tapas – fegyelem
– Svaddhyaya – spirituális tanulás, önfejlesztés
– Isvara-pranidhana – Istennek ajánlás
1. Sauca – Tisztaság
A tisztaságot sokféleképpen meg lehet élni:
– test/fizikai tisztasága: mindennapi tisztálkodás, továbbá a test különböző tisztító eljárásai, amelyet satkrijáknak neveznek a jógában. Ezek: néti, dauti, baszti, kaphalabati, nauli, tratak
– beszéd tisztasága: odafigyelni a tiszta beszédre, ahimsa, satja
– elme tisztasága: odafigyelni a gondolatokra, érzelmekre. Minden gondolat mögött van egy érzelem.
Önmagunkkal kapcsolatban a legfontosabb „szabály/elv” a tisztaság. Ezért érdemes vele többet foglalkozni, mert segíti a többi „elv” megélését is. A külső tisztaságot kevésbé kell magyarázni. A belső tisztaságot azonban az érzelmek és gondolatok tisztításával lehet elérni. Ehhez szükséges az önelemzés, önismeret, a 7 negatív érzelem megismerése és felismerése, ezek átalakítása tudatosság segítségével. Ezt az érzelmi folyamatot is támogathatjuk ízületi és miriggyakorlatokkal, meditációval és relaxációval. Az ászanák gyakorlása közben is, ha megfigyeljük a testünkben létrejött érzeteket, ezek tudatosítása segíteni fog az érelmeink tudatosíátásában is és ezek átalakításában.
2. Santosa: megelégedettség.
Harmónia, nyugalom állapotának elérése (belső).
Santosa és aparigraha közötti különbség: Aparigraha a külső dolgokkal való megelégedettség, a Santosa egyfajta belső megelégedettség.
3. Tapasz:
Önfegyelem, amely a gyakorlót (szádakát) a szádana (fejlődés útja) útján tartja.
Az önfegyelem mindig lemondással járó egy cél érdekében. Edzi a kitartást, állhatatosságot, akaraterőt. Fejlődését segítik a hétköznapi célok meghaladása, kihívások. Modern pszichológia szerint is az ilyen események megerősítik az énképünket, önbizalmunkat.
Swámi Véda szerint a tapasz valójában a koncentráción keresztül lecserélt élvezet örömre. Azaz egy élvezeti tevékenység lecserélése egy örömteli tevékenységre. Az élvezetet a vágy hajtja, az örömöt a tudatosság, amelyet belülről érzünk. Nincs szó önsanyargatásról.
Bhagavad Gita szerint a tapasznak is három fajtája van: a test – beszéd – elme – „megfegyelmezése”.
4. Svaddhyaya elemei:
A tudást, spirituális tudást, az élet élésének tudását szent iratok tanulmányozásával tudjuk megszerezni. Ezek ismétlésével, kontemplációval és kiegészített mantrázással (japa).
Spirituális élet első fele gyűjtögetés, utána jön az elmélyítés.
5. Isvara-pranidhana – Istennek ajánlás
Legvégül a gyakorló rájön, hogy minden az úr ruháját hordja. Minden Isten (Isvara) hatalmából ered. Kialakíthatunk egy mentális attitűdöt, hogy nem mi cselekszünk, hanem Isvara (Isten) cselekszik rajtunk keresztül.
Rengeteget kell tennünk, azért, hogy magunk számára egy minőségi életre, időtöltésre törekedjünk, de ebben segít a jóga és az időmenedzsment, hogy ezen az úton vezessen bennünket.
Csatlakozz Te is!
