Forrás: https://www.yoganatomy.com/benefits-of-yoga-practice-survey-results/
Egy közel 3000 résztvevőt számláló felmérés során kutatók arra voltak kíváncsiak, a jóga mely testrészben jelentkező fájdalmának vagy sérülésének gyógyításából vette ki a részét. A válaszadók több opciót is bejelölhettek. Íme, az eredmények:
- Alsóháti szakasz: 51,2%
- Vállak: 36,1%
- Csípő: 31,9%
- Nyak: 25,5%
- Térd: 24,5%
- Felsőháti szakasz: 23,8%
- Csukló: 13,6%
- Lábfej: 13,3%
- Boka: 9,6%
- Egyéb: 8,7%
A jógakutatásról röviden: Hogyan mérik a jógázás hatását?
Mit mondtak a résztvevők a jógázás előnyeiről?
Ez a bejegyzés a „Jógaászanák fizikai egészségre és sérülésekre gyakorolt hatásainak felmérése” című felmérés által összegyűjtött tanulságok összefoglalásáról szól.
Nos igen, szándékoltan döntöttünk amellett, hogy először a pozitív adatok felsorolásával kezdjük a felmérés tanulságainak számbavételét. A jógázást aktívan gyakorló személyekként mi magunk is tapasztaljuk ennek a mozgásformának az előnyeit. Ami azonban szintén fontos számomra, az az, hogy minderre felhívjuk a figyelmet, ahogy arra is, mi történik valójában, amikor a gyakorlatokat végezzük. Végülis ha csak a negatív érveket halljuk, még a végén azt hisszük, hogy bármelyik pillanatban megsérülhetünk!
A kedvező hatásokról négy kérdést tettünk fel, melyek közül egyhez alkérdések is tartoztak. Ezáltal összesen hat kérdést kellett a pozitív skálán megválaszolniuk a résztvevőknek. Összehasonlításképpen a negatív hatásokról öt főkérdést, három kérdésen belül pedig tizennyolc alkérdést fogalmaztunk meg. Amennyiben valaki sérülésről számolt be, ehhez kapcsolódóan még tizennyolc extra kérdést kapott minden egyes említett sérüléssel kapcsolatban (legfeljebb hármat említhetett)
A nagy jógakísérlet: Mik a jóga pozitív hatásai?
Soha nem gyakorolta még ilyen sok ember a jóga valamilyen formáját a világon, épp ezért a workshopjaimon gyakran úgy emlegetem ezt a jelenséget, mint „a nagy jógakísérlet”. De miért is jógáznak valójában az emberek? Nagyon úgy tűnik, hogy azért, mert valamilyen előnyös hatását tapasztalják. A hivatalosan is elismert egészségügyi szakirodalomban jelentős számú tanulmányt találhatunk a jógaászanák különböző egészségügyi problémákra alkalmazott kezelési módozataival kapcsolatban. Ilyen a rák utáni felépülésben, a cukorbetegségben, a keringési és sok más betegségekben játszott szerepe.
Vagy talán azért választják annyian a jógát, mert épp trendi, vagy mert a barátaik, párjaik is jógáznak?
Mindezek mentén egy sor kérdést tettünk fel a résztvevőknek, amelyek talán információval szolgálhatnak arról, a jógázás mely pozitív hatásait tapasztalják.
Mennyi ideig jógázzunk és mennyit és hol jógázzunk?
Mielőtt rátérnénk a felmérésben résztvevők által említett előnyök felsorolására, fontos, hogy kontextusukban is lássuk őket. Lássuk, mit is jelent a jóga gyakorlása a válaszadók számára.
A résztvevők több mint kétharmada a 31-55 éves korosztály tagja (n*=2625 fő, 70%). Még pontosabban:
- A válaszadók közel fele (42,6%-a) 31 és 50 éves koruk között kezdett el jógázni
- További 20%-uk 26 és 30 éves koruk között
- A fennmaradó 16,1% 21 és 25 éves koruk között
A többség már hosszú ideje gyakorolta a jógaászanákat (n=2624).
- 45,1%-uk több mint tíz éve,
- 36,2%-uk 4-10 éve
A jógázás leggyakoribb fő napszaka a reggel (n=2608, 65,1%), míg többen (n=2615) általában 60 perc (35%) és 90 perc (45,5%) közötti időt töltenek gyakorlással.
Ami a jógázást helyszínét illeti:
- 64,4% az otthonában,
- 68,6% stúdióteremben gyakorol.
(Megjegyzés: a résztvevők egyszerre több válaszlehetőséget is bejelölhettek a „Hol szoktál jógázni?” kérdésnél.)
Melyek a jógázás legfőbb előnyei – Mit mondanak a kutatások? (önbevallásos módszer)
Kutatásunk az önbevallásos módszerre alapult, azaz a részt vevő jógázók önkéntes alapon töltötték ki kérdőívünket, melyben a saját jógagyakorlásuk során szerzett tapasztalataikról vallottak. Persze előfordulhat, hogy azok az emberek, akik jógázás során pozitív tapasztalatokkal gazdagodnak, sokkal szívesebben kitöltenek egy ilyen kérdőívet, mivel lelkesen állnak a jógázáshoz. Ez ugyanakkor sokkal pozitívabb válaszadást is eredményezhet, mint ha a nagy átlag jógával kapcsolatos véleményét mértük volna fel. Az viszont biztos, hogy sokan azért jógáznak, mert igenis tapasztalják az előnyeit.
- A válaszadók 80,4%-a (n=2610) tapasztalta már, hogy a jógázás hozzájárult valamilyen fizikai sérülés vagy fájdalom enyhítéséhez, míg 19,6%-uk nem tudott erről beszámolni.
- Emellett 34,8% számolt be arról (n=2047), hogy a jóga gyógyító erejét életük során több mint ötször tapasztalták már.
A jógaoktatód is segít a gyógyulási, átalakulási folyamatban?
Magam is tapasztaltam, hogy egy jó tanár sokat nyom a latban. A jógában az oktató-diák kapcsolata kiemelten fontos, épp ezért kell törekedni a megfelelő kapcsolati minőség fenntartására. Szerencsére sok válaszadó jelezte, hogy a tanáruk is hozzájárult a gyógyulási foylamathoz.
Ezen belül 74% mondta, hogy az oktatójuktól eredő konkrét információ elősegítette a javulást (n=2086), míg 53,9%-uk arról számolt be (n=2076), hogy az oktató által a felvett testhelyzetükön végzett kiigazítás segített sokat. Ezzel szemben 46,1% mondta, hogy az efféle gyakorlati módszer nem járt pozitív eredménnyel.
Mindemellett a résztvevők egy sor jógából eredő jótékony fizikai, mentális és érzelmi hatásról számoltak be. (A válaszadók ebben az esetben is több válaszlehetőséget jelölhettek meg.)
Az alábbi válaszok születtek:
- kapcsolatba kerültem Istennel (26,5%)
- spirituális megvilágosodásra vágyom (36,5%)
- könnyebben tudok a napi teendőimre fókuszálni (46,5%)
- rendkívül magabiztosnak érzem magam (46,7%)
- higgadtan reagálok a nehéz helyzetekre (50,9%)
- előtérbe kerülnek a spirituális értékek (53%)
- szeretettel és/vagy szenvedéllyel fordulok mások felé (60,4%)
- nyugodtabban kezelem a hullámhegyeket és -völgyeket (67,7%)
- jól kezelem a napi stresszt (69,1%)
- fizikailag erősebb vagyok (76,8%)
- ruglalmasabbá vált a testem (86,8%)
Összefoglalás a jóga pozitív hatásairól
A fentiek általános összefoglalását adják a diákok által jógagyakorláskor tapasztalt pozitív hatásoknak. A következő bejegyzésben beszámolok a kevésbé jótékony hatásokról is.
*Megjegyzés: az “n” betű az adott kérdésre választ adó résztvevők számát jelöli.
