Interjú Mevuval:
Mit jelent a meditálás?
Azért a Himalája Tradíciónál kötöttem ki, mert számomra – legalábbis Magyarországon – ők voltak azok, akik a fejemben kialakult képet a jógáról úgy tálalták, ahogy az tényleg van. Azaz a jógában mindent azért csináljunk, hogy az életünkben legalább egyszer megtapasztaljuk a meditáció pillanatát. A neten sok mindent meditációnak hívnak. A valós meditáció az istenivel való örömteli egyesülés: a koncentráció megy át egy idő után meditációba.
De mit jelent az, hogy mindent azért teszünk, hogy elérjük a meditációt?
Egy integrált gyakorlást javasol a himalájai tradíció, ami azt jelenti, hogy egy hosszú felkészülés, bemelegítés, ászanagyakorlás, relaxáció, pránajáma után érkezünk meg a meditációba. Ezt most egy kicsit kifejtem, hogy jobban érthető legyen.
Meditálni nem lehet csak úgy leülve, hogy „most akkor én meditálok”. Nem is gyakorolható, mert ennek a sok cselekvésnek és gyakorlásnak az eredménye. Egyszer megérkezek oda, hogy nincs semmilyen gondolat a fejemben, és egy jóleső érzés jár át. Ezt nagyon nehéz leírni, mert a jóga egy gyakorlati dolog, tehát ezt csak megtapasztalni lehet, hogy milyen az, amikor nincs semmi a fejemben, jól érzem magam, és nem vágyom semmire. Ez egy hosszú gyakorlás eredménye.
A lényeg a folyamat
Például egy ízületi és mirigy-gyakorlatsorral kezdődik egy hosszabb gyakorlás– ez már önmagában az energiatestre nagyon pozitív hatást gyakorol, és a teljes testet átmelegíti. Utána foglalkozunk a fizikai test átmozgatásával és az izmainkban eltárolt feszültség kioldásával. Szerencsés esetben már sikerül a légzésünkre, a végtagjainkra koncentrálni, tehát jelen lenni a fizikai gyakorlás során. Már ennek is az a lényege, hogy ne csak a fizikai testre hassunk, hanem elkezdődjön egy leválás az aznapi teendőkről, hogy igazán megérkezzünk a testünkbe, abba a térbe, amit a testünk elfoglal.
Ilyenkorra, az ászana- és testi gyakorlás végére már lazább a test. Ezzel a laza testtel megyünk bele a relaxációba – tehát jönnek a finomtesti gyakorlatok, amelyek már újra ellazítják a testet, de már az energiatestben is dolgoznak. Utána jönnek a pránajáma gyakorlatok, melyek a légzéshez kapcsolódva segítenek tovább lazulni és tisztítani, lecsendesíteni a testet és az elmét, de itt már ez a finomtestre hat. Ezek után ülünk le meditálni, és mindezek segítik azt, hogy én a meditációmban meg tudjam tapasztalni ezt a csendet.
Meditálni, de hogyan?
A meditációnak is van jó sok lépése. El fogom ezek mondani, mert az sem mindegy, hogy ülünk le ebben a szituációban, a folyamat végén. Ennek is megvan az ajánlott módszere. Ezért van az, hogy teljesen természetes, hogy csak úgy leültök egy adott tevékenységből, hogy „én most meditálok”, akkor még tele lesz a fejed. Ezért javasolja a tradíciónk is, hogy két tevékenység között egy kicsit állj meg.
Ezt hívja kétperces meditációnak, de lehet tíz másodperces is.
Persze kicsit ellentmondásos, hogy hogyan lehet két percben meditálni, de próbáld meg kicsit elengedni azt, amivel eddig foglalkoztál, és rákészülsz a következőre. Nagyon fontos dolog, hogy ezt engedd meg magadnak. Tudatosítsd, hogy a napodból az a bizonyos pár perc ne hiányozzon. Az éppen soron lévő feladataidat előtte és utána is meg tudod csinálni. Technikailag nagyon sokat segít, ha beállítasz egy ébresztőórát, és leülsz meditálni, ha már tudsz magadtól, vagy egy vezetett meditációt hallgatsz, akkor nem tudsz időben elcsúszni. Tudd azt mondani, hogy ezt megérdemlem, és a többi feladat megvár.
