1. A megváltoztathatatlan rétegek: mozgatórugóink és belső szükségleteink

Ebben a fejezetben azzal foglalkozom, melyek azok a tényezők, amelyek számunkra a legfontosabbak. Ezek mennyiben hasonlítanak minden ember esetében, és mennyire személyesek, azaz különbözőek? Az ezt követő fejezetben foglalkozom azzal, hogyan lehet ezeket a tényezőket úgy feltárni, hogy ez a megismerési folyamat beilleszthető legyen egy-egy coaching folyamatba. Azaz a felhozott dilemmához lehessen illeszteni és célratörően tárja fel a coachee személyes belső mozgatórugóit és ezek kapcsolatát az adott témával.

Tehát az alaptétel az, ha ismerjük a számunkra legfontosabb dolgokat, tudunk értük tenni, megvan a lehetőségünk, hogy életünk folyását magunk irányíthassuk. Ezek ismerete nélkül tudattalanul dolgoznak bennünk személyes szükségleteink, belső motivációnk. Ha ezekkel ellentétes célokat állítanak elénk és mi ezeket el szeretnénk érni, mert meg szeretnénk felelni az elvárásoknak, akkor tudattalan motivátoraink ellenünk dolgoznak és feszültség keletkezik bennünk. Olyan, mintha ellenszélben kormányoznánk hajónkat a cél felé. Ha el is érjük a kitűzött célt, sokkal több energiánkba kerül.

Napjaink belső mozgatórugóiról és szükségleteiről szóló irodalma közül kettőt tartok kiemelkedőnek. Egyik Stephen R. Covey tollából való, aki a szervezeti magatartás és az üzleti vezetés professzora. Összefoglalja a sikeres önmenedzselés alapjait, melynek egyik központi eleme a proaktivitás, és amelyből kiindulva eljuthatunk egy önmotivált állapotba, sőt, egy olyan állapotba, amikor mi motiválunk másokat. A másik Daniel H. Pinktől származik, aki négy provokatív könyv szerzője, melyet 31 nyelvre fordítottak. Összefoglalja korunk legújabb motivációval kapcsolatos kutatási eredményeit.

A belső motivációt velünk született szükségletekből eredeztetik, melyek mindannyiunkban megvannak születésünktől fogva. Olyan ez, mint a képesség a beszédre, járásra. Mindenkiben megvannak, ugyanakkor mindenkinek van egy sajátos beszéde, járása, amelyről ő felismerhető. Ugyanez a helyzet a belső szükségletekkel: mindenkinél léteznek, és mindenkinél sajátosan, egyedi tartalommal jelentkeznek. Mindkét mű egyetért abban, hogy ezek a szükségletek léteznek, azonban a legtöbb ember elnyomja magában ezeket, tudattalanul léteznek, így kielégítésük is tudattalan. Vagy ki vannak elégítve, vagy nem. Így az első és legfontosabb, hogy tudatosítsuk ezeket a szükségleteinket, kezdjünk el dolgozni a megismerésükön, amely hozzásegít ahhoz, hogy tudatosan válaszoljunk a felmerülő belső igényeinkre. Ilyenformán a belső motiváció az önismereti munka szerves részét képezi. Ugyanúgy foglalkoznunk kell vele, mint bármely más képességgel, amelyet el szeretnénk sajátítani. Erre is időt és energiát szükséges szánnunk.

Vegyük először Covey rendszerét, majd Pinkét. Bemutatom, mit mondanak ők, mit tehetünk azért, hogy motiváltak legyünk. Az ő megállapításaik mellé még egy bekezdést szánok egy olyan tényező megvizsgálására, amely véleményem szerint az emberi viselkedést gyökereitől áthatja. Ezek az értékeink, amelyek ugyan nem belülről motiváló, velünk született alapvető szükségletek, viszont a nekik való megfelelési vágyunk olyan igényünk, amely befolyásolja cselekedeteinket.

1.1. Velünk született adottságaink

Először bemutatom Covey rendszerét[1]. A 8. szokás című könyvében megnevez olyan adottságokat, amelyekkel születtünk, amelyekre érdemes építenünk, így könnyebben boldogulunk. Gyakorlatilag a velünk született adottságok közé sorolja a velünk született belső szükségleteket is.

1. Az első adottságunk a választás szabadsága. Azt mondja, hogy a keletkező inger és a válaszreakciónk között van egy rés, egy pillanat, amikor mi határozhatjuk meg, hogy hogyan reagálunk. Az irányítás a saját kezünkben van. Nem a körülmények irányítanak minket.
2. Második születési adottságunk, hogy léteznek univerzális természeti törvények, amelyeket megváltoztatni nem tudunk. Ezeket más néven alapelveknek hívja. Ezek a törvények személytől függetlenek. Tényszerűek, objektívek. Azt mondja, az emberek saját maguk számára egyedi törvényeket alkotnak, amelyeknek általában része a természeti törvények egy része. Ezek a saját magunknak alkotott alapelvek az értékeink. Viselkedésünket értékrendünk határozza meg, viselkedésünk következményei viszont az alapelvek szerint alakulnak. Tehát akkor járunk jól, ha az alapelvünkhöz igazítjuk az értékrendünket. Ezért mondja ezt:
   „Az értékek társadalmi normák, személytől függőek, érzelmi alapúak, szubjektívek és megkérdőjelezhetőek. Mindannyiunknak van értékrendünk, még a bűnözőknek is. Azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy vajon a személyes értékeink az alapelvekből fakadnak?”[2]

3. Harmadik születési adottságunk, hogy négy velünk született szükséglettel születtünk. Fizikai, szellemi, érzelmi és lelki szükségleteink vannak. Azt mondja, ezek a szükségletek mozgatnak minket és ezeket az energiákat át tudjuk transzformálni úgy, hogy a mentális intelligenciánk jövőkép formájában transzformálódjon, a fizikai fegyelem formájában, az érzelmi szenvedély formájában, a spirituális intelligenciánk pedig a lelkiismeret formájában. Ezek azok, amelyekben benne vagyunk mi. Létrehozzuk a jövőképünket, amelyet a lelkiismeretünk diktál, a szenvedélyünk fűt, és amelyet fegyelemmel megvalósítunk.

Nézzük meg kicsit részletesebben is, mit jelentenek ezek a törvények, milyen környezetben érvényesülnek szükségleteink.

 1.1.1. Szabad választás törvénye

Covey szerint csak az emberre jellemző az, hogy megválaszthatja a reagálását egy felmerülő ingerre. Ezt az teszi lehetővé, hogy mindannyian rendelkezünk négy velünk született adottsággal, amelyek segítenek az ingerekre adott reakcióinkat megválasztani.

Ez a négy adottságunk, amelyekre támaszkodunk válaszreakcióink megalkotásánál: az öntudat, a lelkiismeret, a szabad akarat és a teremtő képzelet.

Az öntudat az a képességünk, amely segít megfigyelni önmagunkat, viselkedésünket, cselekvésünket, motivációnkat, illetve tudatosítani azt, hogy az ingerre milyen választ kívánunk adni. Gyakorlatilag ez az az adottságunk, amelynek fontosságáról az előző fejezetben, mint tudatosságról szóltam. Segítségével cselekvéseink, viselkedésünk tudatosan jön létre.

Másik adottságunk a lelkiismeret. Covey belső vezérlőrendszernek hívja, amely az univerzális alapelvekkel összhangban van programozva. Abban segít, hogy irányt mutasson, hogyan tudunk a természeti törvényeknek megfelelően cselekedni.

Harmadik adottságunk a szabad akarat. Covey olyan erőnek nevezi, amely önálló cselekvésre késztet. Ez tesz proaktívvá. Képessé tesz arra, hogy ne a környezetünkre és az érzelmeinkre adott válaszaink határozzák meg életünket, hanem belülről kifelé irányítsuk önmagunkat.

Negyedik adottságunk a teremtő képzelet, amely segít célokat elképzelni, megjeleníteni magunk előtt. Képzeletünk segítségével megteremthetjük elménkben azt a jövőt, amelyet vágyunk. Covey fontosnak tartja, hogy használjuk ezt a képességünket, alkossuk meg képzeletünk segítségével jövőképünket, céljainkat, amelyek értelemmel töltik meg életünket.

Dolgozatom azzal kezdtem, hogy a választási lehetőségeink korlátlanok. Covey is a választás szabadságáról beszél. Azt mondja, képzeletünk segítségével kitűzhetjük, mit szeretnénk elérni, szabad akaratunk képessé tesz arra, hogy proaktívan cselekedjünk, hogy elérhessük a célunkat.

Küldetésnyilatkozatunk

Nem csak az ingerekre adott reakcióinkat választhatjuk meg, hanem egész életünkre szólóan kitűzhetünk célokat. Covey nagyon fontosnak tartja, hogy használjuk képzelőerőnket, és alkossuk meg saját személyes küldetésnyilatkozatunkat, amelyben megtestesülnek személyes céljaink, vágyott állapotaink, amelyek értelemmel töltik meg életünket. Ehhez számos eszközt javasol, amelyekkel a számunkra fontos elvek, célok, értékek összegyűjthetőek. Ekkor is érdemes figyelembe vennünk az univerzális alapelveket és személyes szükségleteinket. Ebben segít lelkiismeretünk és öntudatunk.

A küldetésnyilatkozatot olyan dolgokra építi, amelyek számunkra a legfontosabbak: távlati céljainkra, kapcsolatainkra, amit szeretnénk élvezni az életben és amit megtennénk, ha csak pár hónap lenne hátra az életünkből.

 1.1.2. Alapelvek fontossága

Covey az alapelvek alatt általános igazságokat, természeti törvényeket ért. Ezeknek több ezer éves hagyományai vannak, megtalálhatók vallási, erkölcsi tanításokban, korábbi történeti írásokban. Ilyen elvekről beszél, mint például igazságosság, tisztesség, becsületesség, emberi méltóság, szolgálat, minőség, kiválóság, türelem, kitartás, ösztönzés.

Covey ezeket az ősi elveket elfogadja, és azt mondja, hogy ha ezeknek megfelelően élünk, az minőségi és boldog élethez vezet.  Párhuzamot von a növénytermesztéssel: az elvetett magnak és a befektetett gondos folyamatos munkának idővel meglesz az eredménye. A természet törvényeit nem tudjuk befolyásolni, egy lépés sem hagyható ki és a folyamat nem gyorsítható.

 1.1.3. Négy alapvető szükségletünk

Covey azt mondja, hogy négy alapvető emberi szükséglettel születtünk. Ezek a fizikai, szellemi, lelki és érzelmi szükségleteink. A szükségleteket tovább gondolja és boncolgatja ezek mindennapi megnyilvánulási formáit. Így átnevezi ezeket a szükségleteket. A fizikai szükségletek alatt érti azt, hogy létezünk, élünk. Ezek a szükségletek segítenek abban, hogy fenntartsuk magunkat, ellássuk magunkat.  Az érzelmi szükségletünk a szeretetben nyilvánul meg, amit kapcsolatokon keresztül tudunk megélni. A szellemi szükségleteinket tanulás útján tudjuk kielégíteni, ami által mindig fejlődünk, növekszünk. A lelki szükségletünk az, hogy „nyomot hagyjunk”, azaz egy olyan cél érdekében cselekedjünk, amely feltölt. A négy szükséglet kielégítésében az a jó, ha megtaláljuk az egyensúlyt. Ha bármelyikkel nem foglalkozunk, égető űrt hagy maga után, és tudattalanul fog dolgozni bennünk, hogy kielégítésre kerüljön. Ha ez nem történik meg, feszültség formájában fog jelentkezni. Ha harmonikusan törődünk mindegyik szükségletünkkel, akkor ahhoz is elég erősek leszünk, hogy hozzásegítsük embertársainkat saját szükségleteik kielégítéséhez.  Ezen a ponton említi Covey Abraham Maslow-t, aki a szükségletpiramist alkotta. Ennek tetején az önmegvalósítás áll. Azonban élete utolsó éveiben arra módosította ezt, hogy a piramis csúcsán az önmagunk meghaladása áll.

Covey azt mondja, ha kitartóan dolgozunk magunkon, akkor szükségleteink átalakíthatók erőforrásokká. A mentális szükségleteink jövőképpé, a fizikaiak fegyelemmé, az érzelmiek szenvedéllyé, a spirituálisak lelkiismeretté transzformálhatóak. Covey azt mondja, amikor képesek vagyunk szükségleteinket ilyen módon áttranszformálni, akkor rátalálunk a saját hangunkra. A hang nem más, mint „… a tehetség (természetes adottságaink és erősségeink), a szenvedély (azok a dolgok, amelyek természetes módon energizálnak, izgalomba hoznak, motiválnak, inspirálnak bennünket), a szükséglet (beleértve azt is,amit a világ követel meg tőlünk a megélhetésünk érdekében) és a lelkiismeret (a halk hangocska bennünk, amely megsúgja nekünk, hogy mi a helyes és arra késztet, hogy meg is tegyük) eredője.”[3]  Azt mondja, akkor találtuk meg a megfelelő munkát, amelyben megélhetjük teljességünket, ha „olyan munkát végzel (a munkahelyeden, a közösségben, a családban), amely illeszkedik a tehetségedhez, és táplálja a szenvedélyedet – amely a világban jelen lévő szükségletedből ered, amelynek a kielégítésére a lelkiismereted miatt érzel késztetést -, akkor abban a munkában benne van a hangod, a hivatásod, a lelked kódja.”

1. ábra: Személyes szükségleteink

Covey szerint mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy teljes életet élhessen, rátalálhasson a hangjára. Tapasztalatai azt mutatják, hogy a legnagyobb kihívást ennek elérésében nem a fegyelmezettség szokta jelenteni, hanem az, hogy megfelelő erőt és időt szánjunk a jövőképünk kialakítására, amely támaszkodik a másik három szükségletünkre és az egyetemes alapelvekre.

Ebben a fejezetben arra kerestem a választ, melyek a legfontosabb dolgok számunkra és ezek mennyire azonosak és mennyiben különbözőek egyénenként. Covey válasza erre az, hogy a legbelső mozgatórugóink a négy alapvető szükségletünk: a fizikai, mentális, emocionális és spirituális. Ezek minden embernél jelen vannak, azonban egyedi tartalommal. Például mindenkinek más típusú szellemi igényei vannak. Valaki a természetet tanulmányozza, valaki filmeket készít. Öntudatunk segít abban, hogy megismerjük ezen szükségleteink természetét és megtanuljunk velük bánni. Képzelőerőnk segít elképzelni a vágyott állapotot, szabad akaratunk képessé tesz a cselekvésre, lelkiismeretünk pedig figyelmeztet az univerzális alapelvekre. Ha fegyelmezetten kezeljük szükségleteinket, azok erőforrásokká válnak, belülről fűtenek minket. Így alakul át az érzelmi szükségletünk szenvedéllyé, a szellemi jövőképpé, a fizikai fegyelemmé és a lelki lelkiismeretté.

A coaching folyamaton belül ezen szükségletek egyénenkénti feltárása járul hozzá ahhoz, hogy az elérendő cél biztos alapokon álljon, összhangban legyen a számunkra igazán fontos dolgokkal. Ha Covey által használt „hang” szóval szeretném ezt megfogalmazni, akkor azt mondhatom, hogy a coachee által hozott dilemma kezelésében is benne legyen a hangja.

GYAKORLAT

ÉRTÉKEK, ELVEK MEGHATÁROZÁSA

1. Mik a legnagyobb erősségeim?
2. Akik jól ismernek, milyen erősségeimről tudnak?
3. Mi az, amit igazán szeretek csinálni?
4. Általában milyen jellembeli tulajdonságokat csodálok?
5. Ki az az ember, aki életemben legnagyobb pozitív hatással volt rám?
6. Miért volt képes ilyen jelentős pozitív hatásra?
7. Melyek voltak életem legboldogabb pillanatai?
8. Miért voltam akkor boldog?
9. Ha korlátlanul sok dolgom és erőforrásom lenne, akkor mi mindent csinálnék?
10. Ha ábrándozom, minek az elvégzése jár a fejemben?
11. Másokban milyen jellembeli tulajdonságokat csodálok?
12. Mi számomra a három-négy legfontosabb dolog?
13. Milyen tevékenységeket tartok a legértékesebbnek a munkámban?
14. Milyen tevékenységeket tartok a legértékesebbnek a magánéletemben?
15. Mit tehetnék, amivel hasznára lennék másoknak?
16. Milyen rejtett tehetségem van, amiről nem tudnak az emberek?
17. Bár talán sokszor elhessegettem magamtól még a gondolatukat is, vannak-e mégis olyan dolgok, amiket meg kellene tennem? Mik azok?
18. Mik a testi szükségleteim és képességeim?
19. Mennyire vagyok elégedett a jelenlegi teljesítményemmel testi területen?
20. Testi területen milyen életminőségbeli eredményekre vágyom, amelyek különböznek attól, amiket eddig elértem?
21. Melyek azok az alapelvek, amelyek meghozhatják ezeket az eredményeket?
22. Mika társasági szükségleteim és képességeim?
23. Mennyire vagyok elégedett a jelenlegi teljesítményemmel társasági területen?
24. Milyen életminőségbeli eredményekre vágyom, amelyek különböznek attól, amiket elértem?
25. Melyek azok az alapelvek, amelyek meghozhatják ezeket az eredményeket?
26. Melyek a szellemi szükségleteim és képességeim?
27. Mennyire vagyok elégedett a szellemi teljesítményemmel?
28. Szellemi területen milyen életminőségbeli eredményekre vágyom, amelyek különböznek attól, amiket eddig elértem?
29. Melyek azok az alapelvek, amelyek meghozatják ezeket az eredményeket?
30. Mik a szellemi szükségleteim és képességeim?
31. Mennyire vagyok elégedett a jelenlegi teljesítményemmel lelki területen?
32. Lelki területen milyen életminőségbeli eredményekre vágyom, amelyek különböznek attól, amiket eddig elértem?
33. Melyek azok az alapelvek, amelyek meghozhatják ezeket az eredményeket?
34. Hol fedik át egymást a testi, lelki, társasági, szellemi és lelki szükségleteim?
35. Az életben melyek a fontos szerepeim?
36. Melyek a legfontosabb hosszú távú céljaim, amiket el akarok érni ezekben a szerepeimben?
37. Jelenleg milyen pozitív eredményeket érek el az életemben?
38. Milyen paradigmáknak köszönhetem ezeket az eredményeket?
39. Jelenleg milyen negatív eredményeket produkálok az életemben?
40. Milyen paradigmáknak köszönhetem ezeket az eredményeket?
41. Milyen paradigmák hoznának jobb eredményeket?
42. Milyen szeretnék lenni, mi az, amit igazán szeretnék csinálni az életben?
43. Mik azok a lényeges alapelvek, amelyeken a létem és cselekedeteim alapulnak?

[1][1] A fejezet Stephen Covey művei alapján készült: Stephen R. Covey: Kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása, Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 2007; Stephen R. Covey: Először a fontosat!, Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 2007; Stephen R. Covey: A 8. szokás; Az eredményességtől a kiválóságig, Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 2010

[2] 62. oldal, Stephen R. Covey: A 8. szokás; Az eredményességtől a kiválóságig, Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 2010

[3] 98. oldal, Stephen R. Covey: A 8. szokás; Az eredményességtől a kiválóságig, Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 2010