Kategória: Jógáról

Tudatosítás fontossága

2020 december 10.

Szerző: MEVU

Ebben a hónapban a SZEMÉLYES FELELŐSSÉGGEL  foglalkozunk. Ehhez egy muníció a tudatosítás – minden értelemben. Kik vagyunk, mivel foglalkozunk, hogyan töltjük az időnket, milyen értékeink vannak, milyen célokat szeretnénk elérni és úgy egyáltalán, miért vagyunk itt a földön?

Ehhez had osszak meg pár inspiráló gondolatot a tudatosítással kapcsolatban:

Mi az, ami nem tudatos?

Szükségleteinknek, érzéseinknek, értékeinknek, viselkedésünknek csak egy része tudatos. Jó része tudattalanul van jelen. Ez azt eredményezi, hogy döntéseinkben és választásainkban nem tudjuk ezeket – a magunkról meg nem szerzett – információkat proaktívan használni. Általában „reagálunk” a helyzetekre, amelyekben vagy jól érezzük magunkat vagy nem. Sokszor a negatívan megélt élmények gondolkodtatnak el, azaz hozzák meg a tudatosítását annak, mi az, amit kevésbé szeretünk, rosszul élünk meg, negatív érzelmeket váltanak ki belőlük és változtatni kéne.

Ezen reaktív tanulások során alakul ki a saját magunk iránti tudatosságunk. Minél magasabb szinten tartunk ebben a tudatosságban, annál valószínűbb, hogy proaktív választásainkban is testreszabott helyzetekkel találjunk magunkat szemben.

 A következőkben bemutatok két megközelítésmódot a tudattalanul minket irányító érzéseink, gondolataink feltárására.

Mick Cope a tudatosítást három szinten végzi: érzelmi, gondolati és viselkedési síkon. Ez a három elválaszthatatlan, kölcsönös függésben vannak egymástól. Ahogy Csíkszentmihályi Mihály írja Az öröm művészete című könyvében: „…az érzelmek, a szándékok és a gondolatok nem egymástól függetlenül működnek a tudatunkban, állandó kapcsolatban állnak és folyamatosan hatnak egymásra.”[1]

Érzelmeink tudatosítása

Az érzelmek tudatosítása azért fontos, mert viselkedésünket, döntéseinket és teljesítményünket is befolyásolják. Ameddig nem vagyunk tisztában érzelmeinkkel és azok hatásaival, nem tudunk rájuk hatni. Döntéseink érzelmi alapúak és ösztönösek maradnak. Ezeken csak akkor tudunk változtatni, ha megismerjük érzelmeinket és reakcióinkat.

Stephen Neale, Lisa Spencer-Arnell és Liz Wilson összefoglalják Érzelmi intelligencia coaching című könyvükben, hogyan hatnak érzelmeink teljesítményünkre. Agyunk három részből áll. A legbelső az úgynevezett hüllőagy, amely az elsődleges életfunkciókat szabályozza. Eköré szerveződik a limbikus agy, amely az érzelmekért, értékeinkért, hitünkért felelős. Végül legkívül helyezkedik el a gondolkodásért felelős agy-rész. Az idegpályák belülről kifelé küldik az üzeneteket, ezért a limbikus agy által határozódnak meg gondolataink, cselekedeteink. Mivel az érzelmi agytól érkező információk tudat alatt dolgozódnak fel, ezért nem tudatosodik, mi motiválja cselekedeteinket. Így tudattalan érzéseink szokásokat alakítanak ki. Koncentrációval, odafigyeléssel, a gondolkodó agy is tud „visszafelé” üzeneteket küldeni a limbikus agynak, így képesek vagyunk egyrészt felismerni érzelmeinket, másrészt érzelmeink megváltoztatásával viselkedésünket is megváltoztatni.

Egy külső szereplő, például coach vagy jógatanár egyik legfontosabb feladata az, hogy támogassa az érzelmeit felfedező utazáson a pácienst, aki megismeri érzéseit, ebből fakadó reakcióit. Ezek az érzések viselkedéseket váltanak ki belőle, így kapcsolódik ez a dimenzió a másikhoz.

Gondolataink tudatosítása

Gondolataink tudatosítása hasonlóképpen fontos, mert jó része szintén tudattalanul befolyásolja viselkedésünket, döntéseinket, teljesítményünket. Mick Cope különválasztja a különböző gondolatainkat: hiedelmeinket, feltevéseinket és belső hangunkat.

  • A hiedelmek meghatározzák szavainkat, cselekedeteinket, mások mondandójának értelmezését. A feltevések az értékítéleteinket és döntéseinket irányítják úgy, hogy bizonyos feltételezett történésekhez előre reakciókat társítanak.
  • Cope szerint belső hangunk közvetlen hatással van gondolatainkra, cselekedeteinkre és szavainkra. Belső hangnak azt nevezi, amikor külső ingerekre korábbi belénk programozott reakciók lépnek életbe.

Hasonlóan ír ezekről a rejtett gondolatainkról Stephen Neale, Lisa Spencer-Arnell és Liz Wilson[2]. Ők a feltevéseinkről, mint attitűdökről beszélnek. Az abszolútumokról pedig, mint hiedelmekről, meggyőződésekről. A robotpilóta vagy belső hang helyett pedig értékekről beszélnek, amelyek hasonlóan belső iránytűként működnek. Ők ezeket a gondolatokat visszavezetik az érzelmekre. Azt mondják, az értékeink, hiteink és attitűdjeink többnyire tudattalanok. Ezek a tudattalan dolgok érzelmi agyunkban élnek. A teljesítményünk úgy növelhető, ha ezeket felfedezzük magunkban és irányításunk alá vonjuk őket.

Mick Cope külön figyelmet szentel a tudattalan viselkedési formáink azonosítására is. Ezek lehetnek ösztönös reakciók, amelyek valaminek a hatására alakulnak ki vagy lehetnek valamilyen külső jutalom reményében kiváltódó automatikus reakcióik. Az ösztönös reakciók lehetnek velünk születettek vagy megismerés során alakulnak ki. Ezek olyan szoros asszociációk, amelyek automatikus viselkedéseket indítanak el. Ilyen például a szomjúság, fájdalom vagy egy illat által belőlünk kiváltott viselkedés. Ezek az asszociációk folyamatosan épülnek bennünk tudattalanul.

A jutalom reményében létrejövő viselkedésminták szintén folyamatosan keletkeznek, elsősorban tapasztalatunkra építve. Folyamatosan értékeljük, mit tettünk jól, és mit rosszul. Mely viselkedésminták eredményesek és melyeken kell változtatnunk.

A lényeg, hogy viselkedésünk befolyásolja teljesítményünket.

Összefoglalva

Mindennapi működésünk legnagyobb részét tudattalan érzéseink, gondolataink és viselkedéseink határozzák meg. Ezek mozgatórugói mélyen a limbikus agyunkban vannak. Ezek hatásai egymásra épülnek és egymást erősítik. Cope felhívja a figyelmet arra, hogy ezek spirált indítanak el bennünk, amelyek lehetnek pozitívak és negatívak. A legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy egy-egy negatív érzés negatív gondolathoz, majd negatív viselkedéshez vezet, amely még negatívabb érzelmet vált ki és így tovább. A coach vagy segítő feladata, hogy segítsen megérteni ezt a körkörös viselkedést és támogatni az ügyfelet a STOP gomb megnyomásában. [3]

A tudatosság, tudatosodás egy másik nagyon fontos aspektusa az, hogy azt csak az ügyfél hozhatja létre. Rogers volt az első, aki ezt a folyamatot használta a kliensek gyógyulása érdekében. Hitt abban, hogy az ember képes önmagát regenerálni, ahogy egy seb esetében is teszi a test. A kliens önmagában hordta a gyógyulást. A terapeuta abban tudta támogatni, hogy felszínre hozza a gyógyulásához szükséges információkat, emlékeket. Ez a támogatás egy megértő, beleérző környezet létrehozásában nyilvánult meg, amikor az ügyfél bármiféle ítélet és kritika nélkül gondolkodhatott önmagáról. Elfogadó környezetre talált, amikor félelemmentesen gondolhatta át múltját, érzéseit, történeteit. Ezek darabjait összetehette. Amit még Rogers tett, hogy visszatükrözte – mindenféle ítélet nélkül – az ügyfél számára azt, amit mondott, oly módon, hogy jelezte, mik azok az érzések, gondolatok, amelyet benne az ügyfél történetei elindítottak. Az ügyfél önmaga orvosává vált úgy, hogy önmagát elemezte és végül megfejtette. Rogers, mint terapeuta, egyáltalán nem próbált meg tanácsokat adni az ügyfélnek. Két okból sem. Egyrészt, mert az ügyfél ismeri a teljes képet. Amit a terapeuta tehet, hogy empatikus beleérzéssel törekszik a helyzet megértésére. Figyel az ügyfélre, minden energiájával beleérez helyzetébe, törekszik annak átélésére, hogy utána megfigyelhesse, majd visszajelezhesse, mit indítottak el benne ezek az érzések és gondolatok. Másrészt azért sem adhat tanácsot a terapeuta, mert az egyfajta értékelésként hathat, amely rengeteg energiát visz el az ügyfél részéről, amit elvon az önelemzéstől és önmegértéstől. Zavarja az önfeltáró munkát.

 

 

[1] Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete; Flow a mindennapokban, Nyitott könyvműhely, Budapest, 2009

[2] Stephen Neale, Lisa Spencer-Arnell és Liz Wilson: Érzelmi intelligencia coaching című könyv alapján, Oktker-Nodus Kiadó Kft., Veszprém, 2009

[3] Mick Cope: A coaching módszertana, Az együttműködésre épülő coaching kézikönyve, Manager könyvkiadó, Budapest, 2007

 

Ha tetszett az írás, kérlek támogasd egy megosztással:

Címkék

Neked van már OJA előfizetésed, amellyel minden programom a tiéd lehet? 

videótár relaxtár online jóga
MomYoga_Klub_havi tagság online joga
videotar online jóga
Mini Jóga Akadémia online jóga
változom program online jóga
Boldog babavárás kismamajóga online tanfolyam
Relaxáció, meditáció tanfolyam

Mindezt észvesztő áron: 5 200 Ft/hó.

 

Olvass más bejegyzéseket is!

MomYoga - Online Jóga Akadémia
MoMYoga Klub

Iratkozz fel!

Kérd a blogértesítőt és az ajándék stresszoldó videót!

You have Successfully Subscribed!