Az információ- és tudás korától az elvek és célok koráig
Peter Drucker[1] szerint korunk egyik legfontosabb jelensége, hogy az emberek egyre nagyobb csoportja önálló választással rendelkezik. Szabadon dönthetnek arról, mivel foglalkozzanak, hogyan éljenek. A gépesítésnek köszönhetően Európában és Amerikában a népesség legnagyobb részének lehetősége van arra, hogy vagy olyan munkát válasszon, amely nem csak alapvető szükségleteit elégíti ki, hanem amelyben egyedi képességeit is kibontakoztathatja. Vagy a mindennapi munka mellett van annyi szabadideje, hogy olyan tevékenységet is végezzen, amelyben meg tudja valósítani önmagát. Egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol gépies rutinfeladatokat kell végeznünk, ugyanakkor egyre több a kreatív alkotást igénylő munka. Otthonunkban is egyre kevesebb időt kell eltöltenünk a házimunkával, több szabadidőnk marad, köszönhetően a háztartási gépeknek. Enne hatására egyre többünknek van lehetősége arra, hogy a Maslow-i szükségletpiramis legmagasabb fokát megélje. Ez a lehetőség olyan szabadsággal ruház fel minket, amellyel meg kell tanulnunk bánni. A történelemben most van először szükség arra, hogy önmagukat menedzseljük. Ez a lehetőség szép lassan költözött be az életünkbe, most ért el olyan mértéket, illetve ért el annyi emberhez, hogy hatása érezhető. Életünk minőségét nagymértékben befolyásolja, mennyire élünk a kapott szabadsággal. Az egyik véglet, ha nem élünk vele, és csak reagálunk a körülöttünk történő dolgokra. A másik véglet, amikor saját magunk teremtünk olyan helyzeteket, amelyekre vágyunk. Utóbbi esetben sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy eljutunk az önmegvalósítás szintjére, hiszen tudatosan törekszünk rá, nem véletlenszerűen érjük azt el. Hogy mi hozhassuk helyzetbe saját magunkat, meg kell tanulnunk ennek a módját. Meg kell tanulnunk menedzselni önmagunkat. Ezt bármikor elkezdhetjük. Életünk minden döntésében megnyilvánul az, hogy reagálunk-e a körülöttünk történő dolgokra vagy tudatosan válaszolunk ezekre a helyzetekre.
Ma a legtöbb helyzetre nincsenek kész receptek. A megoldások egyediek és az ember sajátosságaiból fakadnak. Jim Collins 1000 nagyvállalat körében végzett felméréséből is az derül ki, hogy a legsikeresebb vállalatok vezetésében az a közös, hogy nincsenek közös pontok, kivéve egyet: pozitív értelemben fegyelmezetten működnek, magas önfegyelemmel rendelkeznek. Azt, hogy nincsenek közös pontok, úgy értelmezik, hogy a vezetők nem a szokásos sztenderdizált, leginkább bevett menedzsment eljárások, eszközök segítségével működnek, hanem saját tapasztalataikból fakadó egyedi rendszert, vezetést valósítottak meg.
Azzal párhuzamosan, ahogy nő az egyének szabadságfoka, annál sokszínűbb megoldások várhatóak. Egyre kevésbé van helye a rutinszerű megoldásoknak. Ez a szabadságfok a kulcsa egy magasabb rendű hatékonyságnak, ahol a kreativitás hozzásegít az eddigieknél jobb, értékesebb eredmények létrehozásához. Így jött létre például a Wikipédia vagy sok nyílt forráskódú szoftver. Sokan döntöttek úgy, hogy szabadidejüket arra használják fel, hogy egy-egy ilyen terméken dolgozzanak.
Stephen Covey ezt új kornak, a bölcsesség korának hívja, amikor „szabadon választhatjuk meg maguknak az irányt és a célt, miközben a természeti törvényekhez vagy alapelvekhez igazodunk”. [2] Az ipari kor után az információ korában élünk, amely gyorsan megy át egy tudás alapú korba. Információ és a tudás szükséges ahhoz, hogy választani tudjunk – ezért jellemző korunkra az állandó tanulás. El vagyunk látva információkkal, egyre nagyobb tudással rendelkezünk. Arról is döntenünk kell, milyen információkat veszünk magunkhoz. Mindent nincs lehetőségünk megismerni. A nagy kérdés, mi alapján válasszunk? Mire fordítsuk időnket és energiánkat? Covey azt válaszolja, hogy hamarosan kibontakozik a bölcsesség kora, amikor „az információt és a tudást áthatják a célok és az elvek”. [3] Azaz azt mondja, a választásaink elsősorban elvek és célok mentén határozódnak meg. Az azonban, hogy kinek milyen célok és elvek fontosak, az egyéni.
Ha megértjük saját céljainkat, elveinket, motivátorainkat, tudatosan tudunk reagálni a bennünk felmerülő dilemmákra. Proaktívan határozunk olyan megoldások felől, amelyek hozzánk közel állnak és segítik céljaink beteljesülését. A tudatosíts folyamata segít a tudattalan mozgatórugóinkat megismerni, majd ezáltal támogat az összehangolt döntéshozásban.
Én úgy gondolom, a jóga abban segít, hogy megfelelő alapot adjon az élethez és a célmeghatározáshoz. 10 alapvető szabályt is kínál (jámák és nijámák), amelyek fő célja, hogy közelebb vigyenek a saját belső lényegünkhöz, ahhoz az egyetemes univerzális energiához, amely mindannyiunkat éltet. Ezért fontos, hogy elgondolkozzunk, mi a fontos számunkra az életben? Ezek az értékek segítenek majd meghatározni a céljainkat. Mint egy erős vár, ott lesznek a céljaid alatt. Megéri elég időt szánni az átgondolásukra, hiszen utána az összes időnket ezek elérésére fordítjuk majd. Nem mindegy, milyenek ezek a célok – valóban azok-e, amelyek boldoggá tesznek?
Neked vannak már céljaid az életedre vonatkozóan? És lebontottad már 2021-re vonatkozóan?
Ha nem, akkor lassan kezdj hozzá! Ebben segíthet a Tervező tanfolyamunk (meditáció és vezetett tervezés).
[1] „Peter Drucker a menedzsertudományok atyja volt. 35 könyvet írt életében, ebből 15 szól a menedzsmentről, 16 pedig közgazdasági, politikai és társadalmi-kérdésekről. A két végponton markáns művek állnak: az első 1939-ben a “The End of Economic Man”, az utolsó 2002-ben a “Managing in the Next Society”. Közöttük pedig olyan alapművek, mint a 840 oldalas “The Practice of Management” és az 1991-es (a Park Kiadónál magyarul is megjelent) “The Effective Executive”…”,
Forrás: http://www.ceo.hu/index.php?option=com_content&task=blogsection&id=33&Itemid=65 (2011.05.07.)
[2] 313. oldal, Stephen R. Covey: A 8. szokás; Az eredményességtől a kiválóságig, Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 2010.
[3] 313. oldal, Stephen R. Covey: A 8. szokás; Az eredményességtől a kiválóságig, Bagolyvár könyvkiadó, Budapest, 2010