Interjú Mevuval
Úgy gondolom, anyaként azokat a pillanatokat lehetne koncentráltabban megélnünk – és ez maga a meditáció –, amelyek örömöt okoznak. Ezeket kell keresni, megtalálni, és közben az előző bejegyzésben említetteket mini egységekként beépíteni az életünkbe. Általában én is részletekben gyakorlom a jógát, próbálok üres tízperceket találni, vagy időnként hosszabb időszakokat, de megoldás lehet kettő ötperces meditációt vagy a lecsendesedést beépíteni.
Tippek a jelenlétedért
Ez úgy is működik, hogy „jelen vagy”, amikor sétáltok, vagy a játszótéren vagytok. Erre adok most néhány tippet, trükköt. Kezdj el nézni egy dolgot: lehet ez a gyermeked keze, egy falevél, egy homokozó játék, és figyeld meg a részleteit. Nagyon hasonló ez a tevékenység a meditáláshoz – benne vagy abban az adott pillanatban. Figyeld meg a kiszemelt dolog vagy tárgy minőségét, színét, formáit, az állagát. Ugyanakkor próbáld meg a többi ingert elengedni. Egy ilyenfajta gyakorlással tudod arra trenírozni az agyad, hogy megtanuljon ott lenni abban a pillanatban. Ezt ismét gyakorolni kell, hisz az elme megszokta, hogy mindig „máshol vagyunk”.
Az elfogadás felbecsülhetetlen!
Nagyon fontos, hogy fogadd el, ahol épp tartasz. Az önmagaddal szembeni elfogadás (is) meghozza a változást. Ellenben amíg kritizálom magam, feszültség van belül, egyfajta önostorozás, ami megakadályozza a változást. Először fogadd el, hogy ma még ennyi ment, de megpróbáltad – és holnap még tovább jutsz majd. Fogadd el, hogy a munkád, a feladatod várhat, és a következő húsz percben ezt a minőségi időt a gyermekeddel való játékra szánod. Nem baj, ha nem egész este játszotok, de legyen ilyen időszak is. Amikor azt érzi, hogy csak rá figyelünk, az ő kérdésire válaszolunk. Ekkor megint nekünk kell megengednünk ezt a 15 percet magunknak, vagy fél órát, amikor várhatnak a feladatok.
Az időmenedzsment sokat segít. Írd ki a fejedből a feladatokat, tedd félre egy papíron. Ez egy döntés kérdése.
Az interjúsorozat korábbi részeit itt találod:
