A fájdalom, mint motiváció

Itt most még annyit szeretnék nektek mondani. Arról beszélve, hogy mi az a dolog, amiért a legtöbben elkezdtek jógázni, vagy magatokkal foglalkozni. Sajnos vagy nem sajnos, talán mindannyian, egy fájdalom az, ami elindít minket azon az úton, hogy változtassunk. Ez a fájdalom lehet kisebb, lehet, hogy csak a nyakunk fáj, lehet, hogy csak fáradtak vagyunk, lehet egy nagyobb fájdalom, hogy tényleg már jó ideje kisebb nehézségeket, fájdalmakat cipelünk, amelyek összeadódnak, és úgymond muszáj vagyunk változtatni az életünkön.

Milyen fájdalmak miatt kezdünk el magunkon dolgozni?

Nagyon jellemző, hogy vagy tényleg az ízületek fájdalmai, vagy egy kifáradás, egy enerváltság, egy túlhajszoltság vezet minket oda, hogy azt mondjuk, hogy igen, most 5-10 percet, vagy egy órát magamra szánok, vagy már ugye dietetikushoz járok, vagy hormontanácsadóhoz kell járjak, vagy általában ezek már együtt jönnek, hiszen ha megelőzéssel foglalkoztunk volna, akkor egy jó keringés lenne a szervezetben, amely biztosítaná a salakanyagok elvitelét vagy távozását a szervezetből biztosítaná a tápanyagok megfelelő bejuttatását, majd eljuttatását a megfelelő helyre, adnánk elég időt a szervezetnek, hogy ezeket beépítse. De ugye, ha stresszesek vagyunk, akkor a véráramlás és a fejbe megyés az izmokba, a belső szervek nem kapnak elég elég oxigént, vért, egyáltalán ideje nincs a bejutó vitaminokat beépíteni a szervezetnek, és ez előbb-utóbb kifáradáshoz vezet. Érzelmileg jelentkezik ez először, aztán pedig fizikailag is. Úgyhogy legtöbben ezért kezdünk el tenni magunkért. Ezzel mindannyian így vagyunk, nem vagy egyedül.