Sziasztok!
A pandémiás helyzet mindannyiunknak váratlan helyzeteket és bizonytalanságot hozott. Folytatom, milyen váratlan események érkeztek hozzánk.
A harmadik eseménysorozatot úgy foglalnám össze, hogy „a gyerekek körüli események”
Már az előző cikkben említett események nagyon lemerítettek. De emellett még egy középiskolai felvételi sorozatot is sikerrel vettünk és egy komolyabb gyermekbetegséget is átvészeltünk. Érdekes volt ez a tapasztalat is. A pandémia közepén járkáltunk a János-kórházba. Nehéz volt rájönni, mi okozza a bajt, a vakbéltől, gyulladáson át több minden felmerült. Vérképek és vizsgálatok sorozata után, pár hét alatt túl voltunk életünk eddigi legkomolyabb gyermekbetegségén. Valószínűleg az említett események és a felvételi összességében lemerítette a fiamat és ezt „heverte” ki így a szervezete. Az egész családnak sok volt ez az időszak. A János-kórház dolgozói viszont lenyűgöztek a nyugalmukkal és szeretettükkel.
A fentieket fűszerezték még kisebb orrfolyások és karanténok, hol az iskolában, hol a bölcsődében.
A negyedik tényező: amikor már a folyamat önmagát erősíti – az növekszik, amire a figyelmedet fordítod
A komfortzónámból való tartós kilengés hatására fogyott az energiám. Egy idő után nagyon elfáradtam. Ilyenkor az ember ezzel az alacsonyabb energiaszinttel szemléli a világot és sajnos már a világ is erre „reagál”. Tehát fontos megemlíteni, hogy ilyenkor mi magunk is megteremtjük a nehezebb helyzeteket. Nagyon jól megfigyeltem, ahogy én is újra rendet tettem a fejemben és elkezdtem az energetikai rendszeremet rendbe tenni és újra energikussá válni, a helyzetek is átalakultak.
Már több elemzés során fény derült arra, hogy tudat alatt azért „szeretem” magam lemeríteni, mert ez hozzásegít ahhoz, hogy azzal foglalkozzak, amit szeretek. Érdekel a gyógyítás, a feltöltődés és minden, ami a lélekkel kapcsolatos. Ezek az alkalmak pedig lehetőséget adnak a fejlődésre.
A tapasztalat tehát a komfortzónából való kilendülés volt és az a megfigyelés, ahogy ebből kimozdultam és mennyire tudtam megtartani a belső egységemet. A folyamat végére kizökkentem. Így most a feladat a feltöltődés, gyógyulás.
Most már szeretném a lemerítést, magam mögött hagyni és egy folyamatos emelkedésbe kezdeni. 😊
Arról, milyen fizikai tünetei lettek a lemerülésnek és milyen eszközök segítettek, segítenek – a jógán kívül😊 – a feltöltődésben, ezekről is írok a folytatásban…
Szeretettel, Mevu
Ha lemaradtál volna az előzményekről,
Az első cikket itt tudod elolvasni az online jóga blogon:
Voltatok már lemerülve? Töltődjünk együtt!
A második cikket pedig itt éred el:
Miért nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy én “programoztam”?
A harmadik blogsorozatot pedig itt találod:
Az élet kérte tőlem
A negyedik részt itt találod:
A KOMFORTZÓNÁN TÚL – AVAGY MILYEN AZ ÁRNYÉK-OLDAL?
Ha szeretnél hasonló személyes vagy jógafilozófiai tartalmaimról elsőként értesülni, iratkozz fel hírlevelünkre!
