JÓGA STRESSZ ELLEN

2023 március 10.

Szerző: MEVU

Tartalom

Stressz és Stresszbetegségek

2016-ban kezdtem el komolyabban foglalkozni a betegségek és a stressz összefüggéseivel, valamint a jóga és az alternatív terápiák pozitív hatásaival,  hogy vajon mit lehet tenni a stressz ellen?

Összeállítottam egy pályázatot, amelyben összegyűjtöttem, milyen gyógyszerekre költünk a világon a legtöbbet és ezeket hogyan lehetne csökkenteni alternatív kezelésekkel és adaptogén gyógynövényekkel.

Sok kutatást átrágtam. Különös tekintettem tanulmányoztam a jóga pozitív és stresszoldó hatását.

Azt találtam, hogy a betegségek 80-90%-át a stressz okozza.

Szerencsére a stressz kezelhető. Úgymond lehet tennia stressz ellen, megfelelő stresszoldó módszerekkel. Hogy mit jelent a „kezelés”, erről később beszélek.  Itt azt emelem ki, hogy a stresszt nem eltüntetni kell, hanem „kezelni”.

Ha viszont kezelhető a stressz és a betegségek nagy részéért felelős, akkor a betegségek legtöbbje megelőzhető vagy meggyógyítható ezen gondolatmenet alapján.

Nézzük, mit mondanak a kutatások!

Ezen összefoglaló alapján is a betegségek 90 százalékát kapcsolatba lehet hozni a stresszel.1

Például a fejfájást, étkezési zavarokat, megfázást, allergiát, álmatlanságot, ízületi gyulladást, bőrbetegségeket, vérnyomás betegségeket, asztmát, daganatos betegséget, stb.

Stresszel összefüggésbe hozható betegségek
Stresszel összefüggésbe hozható betegségek

Stressz Legjellemzőbb Tünetei a Betegség Megjelenése Előtt

A kutatások szerint a betegségeket megelőzik bizonyos jellemző stressztünetek, amelyeket leginkább a stressz okoz. Ezek a legjellemzőbb tünetei a stressznek a betegségek kialakulása előtt: 

  • álmatlanság
  • étkezési nehézségek
  • indokolatlan légszomj
  • ok nélküli izzadás
  • gyakori bélrendszeri gondok
  • humorérzék elvesztése
  • állandó ingerlékenység
  • döntésképtelenség
  • elfojtott düh
  • koncentrációs nehézségek
  • a feladatok elodázása

A stressz hatására a szervezet alkalmazkodik: megváltozik az immunválasz, a stresszhormonok a stresszes helyzetre felkészítik a szervezetet. A test kémiailag is segít a stresszorral való megküzdésben.

Érdemes odafigyelni az egészségünkre, a stressz tüneteire és egy stresszoldó technikát választani, ha a fenti tüneteket észleljük magunkon.

Stressz tünetei
Stressz tünetei

Mi is a Stressz?

A stressz egy olyan állapot, amikor nem tudunk megküzdeni a vélt vagy valós helyzettel mentálisan vagy fizikailag vagy lelkileg.

Ha megkérdeznénk az embereket, mi okoz nekik stresszt, egészen különböző válaszokat kapnánk. A reggeli elindulástól kezdve, a közlekedési dugón át, a munkahelyi elvárásokig bármilyen apróbb dolog  lehet stresszor. De mindenki életében előfordulnak olyan életesemények – válás, költözés, haláleset, munkahelyváltás, stb. -, amelyek mélyen, hosszabb időre próbára teszik.

A stressz egy belső folyamat, amely akkor következik be, amikor változást észlelünk és ehhez alkalmazkodni szeretnénk. Márpedig minden folyamatosan változik, semmi sem állandó. Minden nap stresszel találkozunk.

Az alkalmazkodás időnként annyira túlmutat a komfortzónánkon, hogy úgy érezzük, túl van azon a szinten, mint amit a jelenlegi fizikai és érzelmi tartalékainkkal el tudunk érni.

A stresszt mindenki megtapasztalja. Még a magzatok is.

A stressz indikátora a változás. A változás lehet negatív és pozitív is. A pozitív változáshoz is alkalmazkodnunk kell.

A változást lejátszhatjuk fejben, előre is. Ilyenkor a stressz már a rágondolással, mentálisan létrejön. Ez is lehet negatív és pozitív is.

A „képzeletbeli stressznél”  a lényeg, hogy mit gondolunk a saját alkalmazkodóképességünkről és a külvilág elvárásairól.

Mennyire gondoljuk azt, hogy „elbírjuk” majd a változást vagy túl sok ez nekünk és aggódunk miatta.

Olyan ez, mint a mérleghinta: egyik oldalára felpakoljuk az elvárásokat, amelyeket a változás teremt, a másik oldalra pedig a saját képességeinket, ahogy mi látjuk önmagunkat.

Bármelyik oldalra billen el a mérleghinta, az stresszt okoz: akár leértékeljük a képességeinkt vagy túlságosan felnagyítjuk az elvárásokat.

Mindennapi stressz
Jóga stressz ellen

Mikor nincs stressz? Az egyensúlyban.

Világunkban sosincs egyensúly, mert folyamatosan változik minden. Ezért a harmónia egy relatív fogalom. Olyan, mintha azt jelentené, hogy az alkalmazkodó képességünket kell összhangba hozni a kihívásokkal, a változással. Vagy fordítva, olyan változásokat, kihívásokat, külső környezetet kell keresnünk, amelyhez még adaptálódni tudunk. Vagy a saját alkalmazkodó képességünket kell növelnünk.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a külső elvárások és a saját képességeink megítélése mindig szubjekítv. Ezért a saját egyéni észlelésünk tovább befolyásolja a helyzet stresszességét és megélését.

Akut és Krónikus stressz

Akut Stressz

Rövid távon a mindennapok történései is stresszt okoznak. A mindennapi határidők, sietés, közlekedés, készülődés és a munkahelyi feladatok megoldása csak változással, azaz stresszel lehetséges.

Krónikus Stressz

A hosszabb távon fent álló stresszhelyzetek komoly lenyomatokat hagynak az egészségünkön. Ezek kezelése nehezebb és  több megfontolást igényel. Ilyen krónikus helyzet lehet a munkahelyi, kapcsolati problémák, betegség, családi vagy anyagi nehézségek. De lehetnek súlyos traumák is a stresszorok (haláleset, betegség, baleset, katasztrófa, erőszak, stb.). Ezek possztraumás stresszhez vezethetnek.

A rövid és a hosszú távú stresszhelyzeteknél is fontos, hogy tudatosítani tudjuk, hogy „stresszes helyzetben vagyunk” és vannak „eszközök”, amelyek segítenek feldolgozni a kihívásokat.

Stresszbetegségek
Stresszbetegségek

Hogy Jön Létre a Betegség Stressz Hatására?

Robert Sapolsky endokrinológus kutató a Miért nem kapnak fekélyt a zebrák című könyvében bemutatja a különbséget az állatok és a mai ember stresszkezelésében.

Régen az oroszlán elől menekülő zebra minden létfontosságú életfunkcióját visszavette a támadás idejére. Beleértve az emésztést is. Minden erejükkel a támadás túlélésére koncentráltak.

Ahogy elmúlt a veszély, nem volt szükség erre a képességükre és újra békésen működött minden életfunkciójuk.

Tehát nem kell korlátozniuk az emésztésüket napokig, hetekig, hónapokig.

A mai világunkban sokszor a kisebb alkalmazkodási pontokat is oroszlántámadásnak vesszük. Aggódunk képzeletben vagy valóban azon, hogy meg tudunk-e felelni a külső elvárásoknak.

Sokszor érezhetjük úgy, hogy több az elvárás, mint amennyi energiánk és időnk van.

Ugyanakkor alkalmazhatnánk a zebrák módszerét is: leállítjuk a „készenléti” állapotot a stresszesemény után. Továbbá megtehetnénk azt is, hogy kevesebb eseményt gondolunk „stresszeseménynek”.

Ezért a kutatások alapján nagyban csökkenti a stresszt, ha megértjük a hátterét és a stresszkezelési lehetőségeinket.

Zebrák és a stressz
Zebrák és a stressz

Stresszforrások Régen:

Halálos fenyegetés az állatoktól, természeti kihívásoktól.

A „harcolj vagy menekülj” válaszreakció lépésről lépésre:

  • a test felkészül az intenzív fizikai aktivitásra: nő a pulzusszám, a vérnyomás és a légzésszám.
  • átmenetileg leállnak vagy csökkent szinten működnek a nem létfontosságú testfunkciók: emésztés, a testnövekedés, a szexuális rendszerek (menstruációs ciklus, libidó és tesztoszterontermelés), az immunrendszer
  • felszabadul a glükóz, a fehérjék és a zsírok, az energiát azok az izmok kapják, melyek segítenek a veszély leküzdésében vagy a menekülésben.

Fenyegetés elmúltával: a szervezet visszaáll a nyugalmi állapotba, a szervezet nem termel több adrenalint és kortizolt.

Stresszforrások Ma:

Mai korunk stresszhatásai lehetnek rövid távúak és hosszú távúak, mindennapiak és traumatikusak.

A mindennapok folyamatos stresszhatásai, vagyis amikor az optimális „sávon kívül”-re kerülünk: munkahelyi stressz a főnökkel, vásárlókkal, társadalmi konfliktusok, háztartási kihívások, gyermeknevelési kihívások,  közlekedési dugók, nézeteltérések a munkahelyen, közelgő határidő, vagy egy nap, ami egyszerűen nem úgy alakult, ahogyan azt terveztük.

Ezekre a stresszhelyzetekre nem adhatjuk ugyanazt a stressz-választ, az „üss vagy fuss”-t, mint régen. Nem futhatunk el a főnök és a kollégák elől sem. Belső alkalmazkodásra van szükség, amely belső feszültséget generál.

Traumatikus stresszhatások például:  haláleset a családban, a munkahely elvesztése, fegyveres harc.

A kutatások alapján* a legnagyobb stresszor a „mindennapi stresszorok” között a munka. A munkahelyi betegségek harmada a stresszre vezethető vissza.

Hogy Néz Ki a Stresszfolyamat Fiziológiája?

Stresszes mindennapok
Stresszes mindennapok

Kihívás esetén az agy stresszhormonokkal készíti fel a szervezetet a védelemre, kortizolt és adrenalint szabadít fel. Extrém védekező helyzetbe kerül a szervezet, felkészülve a küzdj vagy menekülj válaszreakcióra. Ezek emelik meg ilyenkor a vérnyomást.

A legtöbben megélünk olyan helyzeteket a mindennapokban, amelyek stresszt okoznak nekünk és állandóan ott vannak, nem tudunk tőlük megszabadulni. Ezek a folyamatosan jelen lévő stresszorok állandó riadókészültséget hoznak létre, de egy idő után kimerül a szervezet. Megnöveli a krónikus és akut pszichoszomatikus és immunrendszeri megbetegedések kockázatát.

A külső környezethez való alkalmazkodás mindenki számára egy folyamatos kihívás. Helyzetektől és egyénektől függően máshogy alkalmazkodunk. Dr. Selye János szerint három lépcsője van az alkalmazkodásnak: 1. Riasztás, 2. Ellenállás, 3. Kimerülés.

1. A riasztásnál a szervezet kiadja a parancsot a védekezésre, a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely (HPA-tengely) aktiválódik és kortizol termelődik. Ennek megvannak a fizikai jelei is: verejtékezés, megemelkedett pulzusszám, magasabb vérnyomás.

2. Ellenállásnál: ha krónikus a fent álló kihívás, akkor a szervezet megpróbál adaptálódni és „megbirkózni” a helyzettel.

3. Kimerülési fázisnál: Ha nem sikerül, létrejön a 3. fázis, a kimerülés. Ekkor a szervezet újra verejtékezik, megemelkedik a pulzusszám. Hosszú távon az immunrendszer kimerül. Sokféle betegség kialakulhat. Előfordulhat fekély, depresszió, cukorbetegség, emésztőrendszeri problémák vagy akár szív- és érrendszeri gondok, illetve mentális betegségek.

A stresszkezelésben a 2. pont kiemelkedő: hogyan tudunk megküzdeni a kihívással, hogyan tudunk alkalmazkodni vagy megoldást találni a kihívásra, amelyről azt gondoljuk, hogy meghaladja a lehetőségeinket. Azaz kibillent abból a kényelmes stabil tartományból, amelyről úgy gondoljuk, hogy kezelni tudjuk. Arra törekszünk a stresszel való megbirkózás során, hogy ebbe a stabil harmonikus tartományba visszakerüljünk.

Stressz fiziológiája: a kimerülés
Stressz fiziológiája: a kimerülés

Stresszel Összefüggésbe Hozható Betegségek

Kutatások szerint az ismert betegségek 90 százaléka kapcsolatba hozható a stresszel. Így például:2
  • a fejfájás
  • étkezési zavarok
  • gyakori megfázás
  • allergia
  • álmatlanság
  • hátfájás
  • ízületi gyulladás
  • bőrbetegség és hajhullás
  • magas vérnyomás, szívbetegség
  • asztma
  • daganatos megbetegedés
  • epilepszia
  • cukorbetegség
  • depresszió
  • korai menopauza
  • érrendszeri betegségek
  • idegesség, szorongás
  • fáradtság
  • irritábilis bélszindróma
  • hátfájás
  • autoimmun betegségek
Stressz hatása a testre
Stressz hatása a testre

Ha belegondolunk a fent említett „mindennapi stresszforrások” bekezdésben foglaltakba, akkor nem meglepő, hogy a betegségek 90%-át stressz okozza. Mindannyian átélünk olyan helyzeteket a civilizált életünkben, amelyekkel nem tudunk azonnal mit kezdeni. Ez pedig stressz.

Mindenki életében van olyan helyzet, amellyel hosszabb távon nem tud megbirkózni, nem tudja a helyzetet megváltoztatni. Ezek érzelmi és fizikai problémákat is okoznak.

A leggyakoribb forrása az ilyen stressznek a munkahely. Az, hogy hogyan küzdünk meg a stresszel, meghatározza, hogy mennyire leszünk fogékonyak egy betegségre vagy mennyire pusztítjuk magunkat  direkt: alkoholizmus, elhízás, öngyilkosság, drog- és nikotinfüggés.

Nem véletlen, hogy USA-ban a felírt gyógyszerek negyedét nyugtatók és szorongásoldók teszik ki.

Stresszkezelési Technikák

Jóga a munkában
Jóga a munkában

Stresszoldó Módszerek

Egyikünk sem tudja elkerülni a stresszt. Mindannyian ugyanannyi idővel rendelkezünk egy napon belül és mindannyiunknak folyamatosan dönteni kell arról, mit kezdünk az időnkkel, energiánkkal és pénzünkkel.

Az életminőségünket sokkal inkább az határozza meg, hogyan birkózunk meg a döntési helyzetekkel és hogyan alkalmazkodunk a világhoz.

Gond lehet a túlzott alkalmazkodás és az alkalmazkodás hiánya is.

A túlalkalmazkodó egy kicsit „magába mar bele”, a rugalmatlan pedig kicsit a „másikba”.

De vajon óhatatlan az, hogy a stressz ránk negatív hatással legyen?

Kelly McGonigal kutatásai alapján az a legfontosabb, ahogy gondolkodunk a stresszről.3

A magas stresszt megélők, akik építőleg gondolkodnak a stresszről, hosszabb életre számíthatnak, mint azok, akik alacsony stressz szinttel élnek. A  Yale egyetem kutatása szerint, akik úgy gondolják, hogy a stressz negatívan hat rájuk, ők  7,6 évvel kevesebbet éltek azoknál, akik stresszes életet éltek, de pozitívan gondolkodtak a stresszről

Ebben a fejezetben a leggyakoribb stresszoldó lehetőségeket gyűjtöttem össze. Zenével, illatokkal és masszázzsal is jól lehet oldani a stresszt, valamint mozgással és jógával, relaxációval, pránajámával és meditációval is.

Érzékekre ható stresszoldó módszerek

  • Hallás, fül: zene
  • Szaglás, orr: illatok
  • Tapintás, bőr: masszázs, simogatás, víz
  • Látás, szem: kellemes fények, szép kép, színek, zöld
  • Ízlelés: finom ételek

Test stresszmentesítése

Sportolással, jógával, relaxációs technikákkal

Elme stresszmentesítése

Meditációval és légzőgyakorlatokkal tudod elengedni a gondolataidat és visszatalálni a saját belső csendedbe.

Lélek megnyugtatása

Önismereti módszerekkel, coachinggal, pszichoterápiával és egyéb alternatív terápiákkal tudsz segíteni az érzelmi blokkok oldásán.

Fontos módszer az Önszuggesszió is. Már azzal nagyon sokat tudsz tenni magadért, ha azt mondogatod magadnak, hogy „Nyugodt vagyok”.

Harvard Business School professzora, Alison Wood Brooks azt mondta néhány diáknak, akik beszédet tartottak volna, hogy ismételgessék azt magukban, hogy „nyugodt vagyok”, míg másoknak azt kellett ismételgetniük, hogy „izgatott vagyok”. Akik a „nyugodt vagyok”-t ismételgették, sokkal magabiztosabban teljesítettek.

Jóga Stressz Ellen

Az eddig elmondottakból látszik, hogy a stresszt mai világunkban az okozza, hogy folyamatosan meg kell felelnünk valamilyen külső elvárásnak, ingernek. Alkalmazkodnunk kell.

Ha egy mondatban kellene a jóga stresszoldó hatását összefoglalni, akkor a jóga nem tesz mást, mint lekapcsol az elvárás-cunamiról, majd önmagunkra és szükségleteinkre irányítja a figyelmünket.

Sok szinten teszi ezt.  Gondolati, érzelmi, testi, finomtesti, energetikai, érzékek és elme szintjén.

A folyamat végére megérkezünk a csendbe. Elengedjük az összes béklyót, amit ránk vagy magunkra tettünk. Megszabadulunka fizikai és energetikai blokkjainktól. Visszaállítjuk a hormonális rendszert.

Hogyan hat a jóga a stressz ellen?

Nézzük a rádzsa jóga 8 lépcsőjét lépcsőről-lépcsőre.

jóga első két lépcsője a Jámák és Nijámák, a helyes gondolkozás magunkról és a világról. Megtalálni a helyes célokat, irányokat, a belső iránytűt. Érzelmi és gondolati nagytakarítást végezni.

A stressz ellen a felkészülést a fejünkben, gondolatainkkal kell kezdeni.

Utána következik a fizikai test blokkjainak oldása jógaászanákkal. A hatha jóga gyakorlatsorok szisztematikusan oldják

  • az ízületi blokkokat,
  • a feszült izmokat,
  • felszabadítja az idegeket,
  • egyensúlyba hozza a hormonrendszert.

A jógapózok feloldják a test fizikai blokkjait, segítve az érzelmek és a feszültség oldását is párhuzamosan. Javítják a hangulatot, endorfinok szabadulnak fel, amelyek a jó közérzet hormonjai.

A jelen pillanatra való összpontosítás a jógagyakorlás során fokozza a tudatosságot, fokozza a koncentrációt és összpontosítja az elmét.4

A test harmonizálása után a jóga légzőgyakorlatokkal és pránajámagyakorlatokkal lazítja tovább a testet és a finomtestet. A relaxációval és az érzékszervek visszavonásával egy még mélyebb testi és lelki ellazulást eredményez. Ez a teljesen ellazult állapot endorfinokat szabadít fel az agyban. Ebben a teljesen ellazult, csendes állapotban egyszer csak megtapasztaljuk a belső egységet a meditáció állapotában.

Ebben az egységben nincs elvárás, csak megengedés, csend és béke. Egység. Nincs verseny, megfelelés, elvárás, alkalmazkodás. Csak a csend van.

Rendszeres gyakorlással eza mély visszahúzódás a belső csendünkben megerősít fizikailag, lelkileg és elmében is. Felülről és tudatosabban kezdjük látni a problémákat, könnyebben ellenállunk az elvárásoknak és mondunk igent önmagunkra.

Stresszmenedzsment jógaval
Stresszmenedzsment jógaval

Arra a kérdésre, hogy „ A meditáció és a jóga vissza tudja-e fordítania stresszt?” a válasz az, hogy ha a meditációt a fent említett 8 lépcsős folyamatban végezzük, akkor a meditáció segít visszatalálni a belső csendünkbe, amely megerősíti a tudatosságot az életünk dolgaival kapcsolatban. A tudatosság segít jobb döntéseket hozni, önmagunkra igent mondani és ellenállni a külső elvárásoknak. Fontos azonban, hogy mind a 8 lépcsőt gyakoroljuk. Az első 2 lépcső nem hagyható ki, erre épül a további 6 lépés: a gondolataink és érzelmeink tisztítása alapvető fontosságú.

Jóga Gyakorlatokkal a Stressz Ellen

Kutatási Eredmények5

A jógázás hatására pozitívan javult a stresszkezelése annak a  42 főnek, aki a kutatásban részt vett. A részvevők 62%-a nő, 64% -a fehér, 12% -a ázsiai, 10%-a spanyol és 41 éves volt az átlagéletkor). 8 és 12 hét után vizsgálták a jógázás hatását. A résztvevők jógafilozófiai előadásokon és 90 perces jógaórákon vettek részt heti négyszer.

Az életet kontrollálhatóbbnak látták. Az idő előrehaladtával kevésbé észlelték a stresszt.

A résztvevők pszichoszociális erőforrásaik jelentős növekedéséről számoltak be,– különösen az éberség, a spirituális jólét, az interoceptív tudatosság és az önkontroll területén. A változás egyes területeken csak a 12. hét végére vált szignifikánssá, ezért a rendszeres gyakorlás fontos.

Ezeken a területeken érzékeltek pozitív változást:

  • Érzékelt stressz (az élet kiszámíthatatlan, ellenőrizhetetlen és elsöprő érzése)
  • Stresszreaktivitás (pl. izgatottság, ellazulási nehézségek)
  • Mindfulness (pl. megfigyelés, leírás, nem ítélkezés, nem reagálás, tudatos cselekvés)
  • Interoceptív tudatosság (a test belső állapotainak és érzéseinek pontos ismerete)
  • Lelki jólét (pl. hit, értelem és cél)
  • Önmagával való együttérzés (pl. önkedvesség)
  • Önuralom (pl. önfegyelem, ellenállás a kísértéseknek)
Jógagyakorlatok stressz ellen
Jógagyakorlatok stressz ellen

Stresszbetegségek kiegészítő kezelése jógával

Egy másik kutatásban azt találták, hogy a jóga csökkenti a stresszt a klinikai mintákban.6

A tanulmányban 16 hétig vizsgálták a jóga stresszre és pszichológiai egészségre gyakorolt hatásait.

A kontrollcsoporttal összehasonlítva a jógázók a stressz, a szorongás és az általános pszichés egészségi állapot jelentős csökkenését, valamint a jólét jelentős növekedését mutatták.

A kontrollcsoport az első 8 hétben nem jógázott, de a második 8 hétben elkezdtek jógázni.

A kontrollcsoport is a stressz, a szorongás, a depresszió és az álmatlanság szignifikáns csökkenését mutatták, miután átkeltek és 8 hétig jógáztak.

A jóga hatékony a stressz enyhítésére és a pszichológiai egészség előmozdítására a stresszt átélő munkavállalók körében.

Stressz kezelése jógaval
Stressz kezelése jógaval

Jóga idősebb felnőtteknek

Amerikában az idősek körében jelentősen nőtt a jógázók aránya. 2002-ben még 1,3% volt, 2017-ben pedig 6,7%.

Egy kutatásban 14 idősebb jógagyakorlót hasonlítottak össze 14 fizikailag aktív, de nem jógázó résztvevővel (kontrollcsoport).

A kontrollcsoportban a szürkeállomány mennyisége alacsonyabb volt az idősebb résztvevőknél, mint a fiatalabbaknál. A jógázóknál nem volt kapcsolat a szürkeállomány és az életkor között. A jógázók körében egyes agyi régiók mérete a több éves jógatapasztalat és a heti jógagyakorlatok számával nőtt.

Senior jóga a stressz ellen
Senior jóga a stressz ellen

Jóga gyerekekre és serdülőkre gyakorolt hatása

jóga segíthet a gyerekeknek megtanulni az önszabályozást, a feladatra összpontosítást és békésen kezelni a problémákat. A jóga rendszeres gyakorlása esetén javíthatja az egyensúlyt, oldhatja a feszültséget és növelheti az erőt.

Egy 2019-es tanulmányban az 5 éves óvodások, akik hetente kétszer jógáztak az iskolában a szokásos testnevelés helyett, kevesebb figyelmetlenséget és hiperaktivitást mutattak, és gyorsabban végeztek el egy feladatot, mint a testnevelést végző 5 évesek.

Egy 2016-os felülvizsgálat megállapította, hogy az iskolai jógaprogramok hozzájárulnak a serdülők egészségének javításához.

Szinte minden tanulmány a vizsgálatban szorongáscsökkenést mutatott a jógagyakorlást követően.

Jóga gyerekeknek stressz ellen
Jóga gyerekeknek stressz ellen

Jóga életmódra gyakorolt hatása7

Stressz kezelés: Egyes kutatások azt mutatják, hogy a jóga gyakorlása a stressz fizikai és pszichológiai aspektusainak javulásához vezethet.

Egészségügyi szokások: Egy fiatal felnőttek körében végzett felmérés kimutatta, hogy a rendszeres jóga gyakorlása jobb étkezési és fizikai aktivitási szokásokkal jár, mint például több gyümölcs- és zöldségadag, kevesebb cukorral édesített ital, és több órányi mérsékelt vagy erőteljes tevékenység.

Dohányzásról való leszokás: A legtöbb dohányzással kapcsolatos tanulmányban a jóga csökkentette a cigarettázási vágyat és az elszívott cigaretták számát. Az eredmények azt sugallják, hogy a jóga hasznos kiegészítője lehet a dohányzás abbahagyását célzó programoknak.

Súlykontroll: A túlsúlyos vagy elhízott embereken végzett jógával kapcsolatos vizsgálatok során a jóga gyakorlása a testtömeg-index csökkenésével járt.

Jóga eletmód stresszoldásra
Jóga eletmód stresszoldásra

Jóga stresszcsökkentő hatásairól

Mai világunkban mindenkit jelentős akut stressz ér minden nap. Továbbá senki sem kerülheti el a hosszan tartó stressztényezők jelenlétét sem. Az egészségünk megőrzése érdekében a legfőbb dolog amit tehetünk, ha az ellenállóképességünket fejlesztjük. Számos kutatás kimutatta, hogy az ősi 8 lépcsős rádzsa jóga rendszere kiváló erre. Segít lekapcsolódni a külvilágról, segíti a befelé figyelést és megerősít testileg és lelkileg is.

Források

Ismerd meg Mevut, a jógaoktatódat!

„A Boldogság választás kérdése! Minden pillanatban újrakezdheted és választhatod a boldogságot!”

online joga tanfolyam kezdoknek

Mevu - Anya, feleség, Iyangar&Himalájai&kismama jógaoktató, diplomás coach

Mevu két kisgyermek elfoglalt anyukája és az OJA közösség és oldal megálmodója. Célja, hogy a sűrű mindennapokban is könnyedén visszanyerd az energiaszinted, TESTI-leg és LELKI-leg is.

Elfoglalt nőként és anyaként tudja, hogy erre nincsenek óráid. A videók változatos hosszússágúak, a tananyagokat kis lépésekre bontotta, tippeket és trükköket oszt meg, hogyan varázsolj a mindennapjaidba is egy kis nyugalmat.

Programjai nők ezreinek segített nyugodtabbá, erősebbé, rugalmasabbá és kiegyensúlyozottabbá válni.

Ha tetszett az írás, kérlek támogasd egy megosztással:

Címkék

Neked van már Energia&Harmónia Klub előfizetésed, amellyel minden programom a tiéd lehet? 

relaxacios es meditacios videotar
onlinejogakakademia online joga momyoga mevu joga onlinejoga anya
onlinejogakakademia online joga momyoga mevu joga onlinejoga jogavaljobbanmegy
onlinejogakakademia online joga momyoga mevu joga onlinejoga jogaakademia
onlinejogakakademia online joga momyoga mevu joga onlinejoga jogatanfolyam valtozom
onlinejogakakademia online joga momyoga mevu joga onlinejoga kismamajoga kismama
himalajai jogaorak felvetelei
onlinejogakakademia online joga momyoga mevu joga onlinejoga idomenedzsment jogatanfolyam

Mindezt észvesztő áron: 8 900 Ft/hó.

 

Olvass más bejegyzéseket is!

Energia&Harmónia Jógával - Online Jóga Akadémia
Online Jóga Akadémia